Földrajzi elhelyezkedés * Földtani felépítés * Szováta város * Szovátafürdő kialakulása * Szováta az I. világháború után * Szováta a II. világháború után * Legendák * Jelenlegi felszintalakító folyamatok * Teszt * Természeti kincsek * Éghajlati adottságok * Medve-tó * Mogyorosi-tó * Fekete-tó *Tavak* Földtani és vizföldrajzi viszonyok * Növény és állatvilág

Éghajlati adottságok

Az éghajlatot befolyásoló tényezok közül elsodleges az általános légkörzés. Jelentos a domborzat éghajlat- befolyásoló hatása is. A domborzati formák magassága, kitettsége a legfontosabb éghajlatmodosító tényezo. A Görgényi- havasok az uralkodó nyugati, északnyugati légáramlatok irányára merolegesen helyezkednek el. Az 1700 m-t meghaladó hegység orográfiai tényezoként hat, jelentos mennyiségu csapadék kialakulásához járul hozzá. A domborzati vizsonyok következtében- a Szovátai- medence környezeténél alacsonyabban helyezkedik el- gyakori a homérsékleti inderzió.

A kiterjedt erdoségek csökkentik a napi és évi hoingadozás értékeit, ugyanakkor késleltetik a hóolvadást és meghosszabbítják a felszíni lefolyás idotartamát.

Szováta viszonylatában a napsugárzás 146- 153 J/m2/mp értéket ér el, a nyári idoszakban 110 J/m2/mp körül alakul.

A napsütéses napok száma 40- 55 között van évente, a napsütéses órák száma 1600.

A csapadékos napok száma 150- 160 nap évente.

A csapadékmennyiség 730- 750 mm a Kis-Küküllo völgyében, és meghaladja az 1000- 1200 mm-t a Görgényi havasok legmagasabban elhelyezkedo kitettségu lejtoin.

 

A havi és évi köyéphomérséklet Szovátán (1896- 1915, 1921- 1953) ºC (12,13)

Év

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

7,6

-3,7

-2,3

2,6

8,3

12,7

15,6

17,4

17,5

13,1

8,2

3,1

-1,3

 

 

A havi és évi átlagos csapadékösszeg Szovátán (1896- 1915; 1921- 1953)

Év

I

II

III

IV

V

Vi

VII

VIII

IX

X

XI

XII

75,5

38,9

40,6

43,1

59,9

94,8

106,9

99,3

86,0

55,1

52,7

42,4

35,3

 

A cspadék megoszlása az alábbi: a meleg idoszakban 500 mm felett, a hideg idoszakban 250 mm körül, télen átlag 110 mm csapadék esik, tavasszal 170 mm felett, nzáron 310 mm felett és osszel 160 mm körül.

A földrajyi helzyet, a domboryat és általános legkörzés következtében a leggyakoribb az északnyugati és nyugati szél. Tavasszal és osszel erosebben érzodik a déli és északi szelek hatása. Télen a szélcsend idoszak elosegíti a homérsékleti inverzió kialakulását és a ködképzodést.

<<<Vissza a főoldalra

Üzenet a szerkesztőnek:lacafarkas@yahoo.com
eXTReMe Tracker