Földrajzi elhelyezkedés * Földtani felépítés * Szováta város * Szovátafürdo kialakulása * Szováta az I. világháború után * Szováta a II. világháború után * Legendák * Jelenlegi felszintalakító folyamatok * Teszt * Természeti kincsek * Éghajlati adottságok * Medve-tó * Mogyorosi-tó * Fekete-tó *Tavak* Földtani és vizföldrajzi viszonyok * Növény és állatvilág

Földrajzi elhelyezkedés

A Szovátai- vagy Sóvidéki- dombság az Erdélyi medence keleti peremövezetében, a Kis-Küküllo felső folyása mentén, a mai Maros megye keleti és Hargita megye nyugati részében helyezkedik el.

A Görgényi-havasok vulkáni fennsíkjától nyugatra elhelyezkedő peremövezet fokozatos átmenetet képez az Erdélyi- medence belső részei fele, az alacsonyabban elhelyezkedő Küküllők- dombvidéke irányába. A többnyire pannon és szarmata üledékek által borított peremvidék keleti részéhez tartozik a Szovátai (Sóvidéki)- dombság is. Az itt található só felszíni megjelenése (Szovátán, Parajdon) sajátos felszínfejlodést és jellegzetes domborzati formákat eredményezett.

Szováta város, a Sóvidéki-dombság legnagyobb települése, 520 m tszf. magasságban helyezkedik el, az északi szélesség 46 º 32' és a keleti hosszúság 22 º55 ' metszéspontjánál, a Juhod-, a Sebes- és Szováta patakok völgyeiben. Az Aranybánya- patak kiszáradt völgye melyben a fürdőtelep kiépült, 480-600 közötti magasságban található. A várostól Észak-Keletre helyezkedik el a 8 nkm-es kiterjedésű, kis patakok által átszelt fennsík, melyet Sóköznek neveznek.

A Szováta-, Sebes- és Juhod- patak forrásvidékét három hegycsúcs uralja: a Görgényi- havasokhoz tartozó Mezőhavas (Szálka- tető, 1777 m), Nagyság- tető (1723 m) és Ferenczi László- tető (1648 m). Tolük Dél-Keletre találjuk az 1267 m magas Bucsin- tetőt. Az említett csúcsoktól Délre találjuk az 1394 m magas István- bércet. Közvetlen a fürdőtelep felett magaslik a 950 m magas Cseresznyéshegy. A várostól Nyugatra a Nyárád-völgyét uraló Bekecs-hegyet találjuk, a hasonló nevű 1078 m magas csúccsal. A várostól Délre magasló hegyet Siklód- kövének nevezik, 1025 m.