Földrajzi elhelyezkedés * Földtani felépítés * Szováta város * Szovátafürdo kialakulása * Szováta az I. világháború után * Szováta a II. világháború után * Legendák * Jelenlegi felszintalakító folyamatok * Teszt * Természeti kincsek * Éghajlati adottságok * Medve-tó * Mogyorosi-tó * Fekete-tó *Tavak* Földtani és vizföldrajzi viszonyok * Növény és állatvilág

Földtani felépítés és a felszín fejlodéstörténete

A Sóvidék-i dombsághoz tartozó Parajd- Szovátai- medencét is magába foglaló perem vidék két nagy földrajzi egység találkozásánál helyezkedik el:

•  a vulkáni sor idetartozó része (Görgény-i havasok és fennsíkja),

•  a Kükülloment-i dombvidék.

1. Európa leghosszabb egybefüggő vulkáni vonulata a Keleti- Kárpátok nyugati részét képező Kelemen, görgény-i havasok és Hargita alkotta tuzhányólánc, mely az újharmad- negyedidoszaki vulkánosság következtében alakult ki. Az 1200- 2100 m magas kitörési központjaiban tetozo vulkáni vonulatot alacsonyabb, lapos gerinc- szakaszok kapcsolják össze.

A Kelemen- Görgényi- Hargita vonulat gerincétol Nyugatra és Keletre 800- 1000 m magasban helyezkedik el a vulkáni agglomerátummal borított vulkáni fennsík. A nyugati, 10- 25 km szélessegben húzódik, nagy kiterjedésu és többnyire egyenletes felszínu platókból áll össze.

2. A Küküllok- dombvídéke és az Erdélyi- medence keleti peremvidéke nagy vastagságú kréta, paleogén és neogén üledékekbol épül fel. A mély fúrások több helyen igazolták az Erdélyi- medence talapzatát képviselo kristályos pala létezését 1000- 2300 m mélységben.

A terület szerkezetének, a résztvevo földtani képzodmények fo vonásai és a felszín mai képe alapján a Mezohavas tömegétol, vagyis a magas hegyvidéktol, a vulkáni platók szintjein át dombvidék eróziós térszínéig, az alábbi jellegzetes tájegységeket különítjük el: I. a Mezohavas tömege, II. a diapír öv, III. a Mezohavas tömegétol elvált rögök vidéke.

I. A Mezohavas tömege a Görgényi- havasok központi részét foglalja magába. A vulkáni vonulat többi kráterétol eltéroen, amelyeket a negyedkortól kezdve több irányból hátravágódó patakok eróziója feldarabolt, a Mezohavas kalderája majdnem teljesen ép. Északon a Székely- patak vágta át a kalderaperemet, belso, bo vízhálózatot alakítva ki a kalderaudvarban.

A Sebes- patak és a Szováta- vize meredek lejtoju, nagy esésu völgyei mélyen behatolnak a kaldera testébe, de ennek peremét még nem érték el.

A vulkáni plató vidékét nagy kiterjedésu völgyközi mazok képezik, melyek az Erdélyi- medence irányában enyhén lejtenek. A negyedkor elejéig nagy kiterjedésu, összefüggo lávamezo övezte a Mezohavas kalderáját is. A lávamezo a fiatal, nagy esésu, sugarason szétfutó patakok, mint a Szováta- vize, Kis- és Nagyság Sebes-, Hidegjuhod-, Tekerosjuhod- patak, a negyedkorban feldarabolták. A völgyközi platók formálásában nagy szerepe volt a negyedkori eróziónak is.

II. A Szováta- parajdi tektonikus medence diapír öve. A migráció közben a só mindig a kisebb ellenállás irányába mozog, a sótömzs olyan helyeken tör a felszínre, ahol a gyurodéses vetok illetve törések alapveto változásokat hoztak létre az eredeti térszínen. Megállapíthatjuk, hogy a só, Szováta térségében két szakaszon, a Görgény- patak völgyében és a Szováta- Parajd közti térségben tört a felszínig.

A Szováta- parajdi diapír szakasz a Mezohavas 1000- 1100 m-es platójának hirtelen megtört peremét képezi. A vulkáni plató peremétol tektonikai eróziós úton elvalasztott Bekecs, Siklódko hegyek közt mintegy 30 km hosszú, keskeny ÉNy- DK irányú medence foglal helyet. Északnyugaton a Szakadát patak völgy vízválasztója, délkeleten a Korondi- patak forrásvidékének küszöbe, a Székelyvarság- Firtos közötti platóküszöb zárja le. Délnyugaton a Bekecs és Siklódko között a Kis- küküllo völgyén át kapcsolódik az Erdélyi- medencéhez.

III. A Mezohavas tömegétol elvált rögök vidéke a Bekecs és Siklódko talapzatában pannon üledékek fekszenek, amelyek a Görgényi- havasok tömege alá is benyúlnak. A felsopleisztocénben a Mezohavas vulkáni tevékenységének befejezése után egy összefüggo 1000- 1100 m-es vulkáni plató terült el, melyhez szervesen hozzátartozott a Bekecs és Siklódko is. Ma mindkét hegy különálló rögként emelkedik a Parajd- Szovatai- medence, valamint a Küküllomenti dombvidék fölé. E hegynek a Mezohavas platótömegétol való elválása szoros kapcsolatban van a Parajd- Szovátai- medencét létrehozó tektonikai mozgásokkal és a felszíni erózióval. A Bekecs és Siklódko kialakulása után, a vulkáni plató kelet irányú visszahúzódásával párhuzamosan elkezdodött a két hegy felszínének eroteljes lepusztulása is.

Már a harmadkorban számottevo tektonikai mozgás vette igénybe e terüketet. Ezek a mozgások a vízszintes rétegzettségu rétegösszleteket, antiklinálisokba és dómákba gyurték.

A pliocén végén, de különösen a pleisztocénben kezd kialakulni a Szovátai- medence. Ezt elosegítette az éghajlatváltozás aminek következtében felgyorsult a folyóvízi erózió. A pleisztocén kezdetén a csapadékos idoszakok elosegítették a vulkáni plató feldarabolását.

Ugyancsak a pleisztocénben fokozódik a sódiapírredok emelkedése. A sómozgások átdöfték a diapír öv görgényvölgyi és Szováta- parajdi szakaszán a fiatalabb üledékeket. Ez a folyamat Szovátán egy új domborzati elemet hozott létre, az ovális alakú Észak-Dél irányába elnyúló sótömzsöt. A só felszínre kerülésekor elkezdodött ennek felszínformálása, jellegzetes karsztformák kialakulása.

A Szovátai- dombvidék földtani felépítésében két képzodménycsoport játssza az uralkodó szerepet: 1. üledékes képzodmények, 2. eruptív képzodmények.

A harmadkori üledéket a sótömzsök környékén sós anyag, az itt- ott felbukkanó szarmata kori homokok és márgák valamint a pannon emelethez tartozó apró kavicsos homok és márga képviseli.

A sótömzs környékén, a felszín közelében, a só által a felszín közeléig szállított 1- 2 m átméroju kristályos palák és közepidei mészkotömbök is megfigyelhetoek.

<<<Vissza a főoldalra