Földrajzi elhelyezkedés * Földtani felépítés * Szováta város * Szovátafürdo kialakulása * Szováta az I. világháború után * Szováta a II. világháború után * Legendák * Jelenlegi felszintalakító folyamatok * Teszt * Természeti kincsek * Éghajlati adottságok * Medve-tó * Mogyorosi-tó * Fekete-tó *Tavak* Földtani és vizföldrajzi viszonyok * Növény és állatvilág

Szováta város

Zovatha (1578), Zouata (1587), Szovata (1601), Zouata (1602, 1603, 1614) és Szouata (1635).

A Székelyföld egyik legfiatalabb települése. Az 1562- es székely felkelés leverése után fejedelmi tulajdonba veszik az addig köztulajdonként kezelt bányákat. A lezárt szovátai sóhegy orzésére, sóor családokat telepítenek a sóhegy környékére. Ezek a sóor családok voltak Szováta legelso telepesei. Helységünk elso okiratos említése 1578 szeptember 13- ról maradt ránk. 1580 és 1711 között Szováta 40 székely telkén 200 lakos élt. A fakitermelés fellendülésévela a lakosság száma gyors növekedést mutat. 1750- re számuk eléri az ezret.

Fallal körülvett katolikus temploma 1640- ben épült. Elso iskoláját 1711- bol említik. A talajmozgások következtében lebontásra került osi templom helyébe 1870 és 1878 között építik fel a mai római- katolikus templomot. A Tyúkász- dombi kápolna 1888- ban épült. A székely népi építészet stílusjegyeit orzo református templom 1939- re készült el. Kazettás mennyezetét Józsa Nemes Irén festomuvész és Bartha Péterné festették. A görög- katolikusok 1890- ben építik templomukat, melyet 1945- ben felújítottak (1948- tól ortodox templom), 1989- ben a templom a talajmozgások következtében lebontásra került és közvetlen szomszédságában épült fel 1989 és 1993 között Szováta új ortodox temploma.

A fakitermelés biztos jövedelmet jelentett aaz idetelepüloknek, viszont Szováta lakosságának 1850 és 1930 közötti megháromszorozódásához a fürdotelep létrejötte és az ezzel járó újabb állaslehetoségek is hozzájárultak. 1900- ra a lakosok száma meghaladta a kétezret, 1910- re megközelítette a háromezret. Erdély többi fürdojével együtt Szováta 1952- ben városi rangot kapott.

Az 1992-es népszámlálás adatai szerint szovátának 8935 lakosa volt, ebbol 7943 magyar (89 %), 891 román (10 %), 39 roma (0,5 %) és 10 más nemzetiségu. A közigazgatásilag szovátához tartozó településekkel együtt 12112 lakosa volt, ebbol 10791 (89 %), 1015 román (8 %), 291 roma (2,5 %). Ugyanekkor 4527- en vallották magukat katolikusnak (51 %), 2979- en raformátusnak (33 %) és 872- en ortodoznak (8 %), 191- en unitáriusnak (2 %) és 397- en más vallásúnak (5 %).

Kilátás a Zöldike kévéházból

<<<Vissza a főoldalra