Földrajzi elhelyezkedés * Földtani felépítés * Szováta város * Szovátafürdo kialakulása * Szováta az I. világháború után * Szováta a II. világháború után * Legendák * Jelenlegi felszintalakító folyamatok * Teszt * Természeti kincsek * Éghajlati adottságok * Medve-tó * Mogyorosi-tó * Fekete-tó *Tavak* Földtani és vizföldrajzi viszonyok * Növény és állatvilág

Szovátafürdő kialakulása

Szovátafürdő első heliotermikus tavai a Sóhegyet átszelő két patak, a Köröspatak és a Medve medrében alakultak ki. A tavak növekedése majd pusztulásuk után az egykori tómedrekbol két völgy alakult ki a mai fürdotelep foutcáját magába foglaló és a Sóárok. A völgyeket kialakító osi tavakból csak egy maradt fenn napjainkig az egykori Medve patak medrében, az 1710- ben létrejött Fekete- tó.

A Sóköze északi részén az élénk sókarszt jelenségek következtében egy hatalmas lesüllyedt karsztmezo képzodött, a Pálné gödre.A karsztmezo közepén ponor, azaz víznyelo volt. A ponor periodikusan ki- és eldugulásával három tótípus jelent meg, illetve tunt el ugyanilyen periodicitással a szovátai Sóhegyen. - A Pálné gödre hatalmas heliotermikus tavai, melyeknek mai képviseloje a világhíru Medve- tó. Írásos forrásokból ismert elodei a XVIII századi Horka- tó, majd a Feneketlen és a Jordán tavak. •  A heliotermikus tó feltelése után a vízfölösleg a Sóárok irányába folyt tovabb feltöltve Nyárádmagyarós falu egykori sóbányáinak helyét, létrehozva a Mogyorósi tavat. A tó idoszakos lehetett, létezése egybeesett a heliotermikus tavak létével. •  A ponor kidugulási idoszakában a Pálné gödrében eltuno Köröstoplica- patak a Sóárokban bukkant ismét a felszínre. A buvópatak kiömlési helyén ezekben az idoszakokban tó jött létre. 1850és 1575 között, amíg nem volt heliotermikus tava Szovátának, a búvópatak kiömlési helyén a Fehér- tó létezett. Szovátafürdo gyógyvizeinek elso írásos említése 1715- bol maradt ránk, idos Halmágyi István önéletrajzában. 1780- ból Fitchel említi hogya szovátai tavak nem fagynak be és nyáron a meleg és napfény mellett olyan melegek, mint egy közepes forró, kénesfürdo.

Szovátafürdo a XIX-ik század elején egyre ismertebbé válik, foleg a marosszéki tehetosebb emberek kedvenc nyaralóhelye lesz. Orbán Balázs szívesen emlékszik vissza szovátai nyaralására: „ Hol van az a két roppant tó, mely bár egymás közelében volt, egyiknek vize jéghideg, míga másiknak vize égeto meleg volt, s melyben én is annyit fürödtem gyerekkoromban?” Az Orbán Balázs említette két tó a Medve- tó heliotermikus elode, a Jordán- és a Mogyorósi- tavak voltak. Szovátán nyaraló tehetosebbek a faluban kaptak szállást, itt is étkeztek. Szegényebb vendégek a tavak partján húzott lombsátrakban éjszakáztak. Szovátán töltötték a nyarat a környék tehetosebb nemesemberei, így a makfalvi Dósa, a torboszlói Bereczki, a kelementelki simén családok tagjai. A fürdoélet szervezoje, motorja a makfalvi Dósa Dániel volt. Kezdeményezésére épültek Szovátafürdo elso magánvillái, a mai eminescu utca környékén. „S zovátának hasonlóan több tava vagyon, de egyet használnak különösen, minek melegsége igen érezheto, s az az elonye, hogy bogarak benne nincsenek, mint a tordaiba s fofájást soha nem okoz. Tája igen regényes, havasok aljába, fejérlo só- sziklák között festoi édes és sós tavakkal az erdos hegyek völgyeiben. Vidékiek régtol használják. Elso fürdo laképületét Simén György báróno, s Tolnai János úr építették 1844- ben, addig a faluban szállásoltak a fürdeni kivánók. A kün építkezési eszme egyébbiránt a Dósa Danié.” Kovári, (1847. 56- 57) A virágzó fürdoéletnek, a heliotermikus Jordán- tó 1851 oszi, vagy 1852 tavaszi pusztulása vetett véget: „ 1851- ben hat tava volt. Felületük 10- 15 öl, mélységük 5 ölig. Többnyire langy melegek, azonban voltak közöttük, melyekben hévségük miatt feredni nem lehetett: míg szomszédjuk valósággal hideg. Már tavaly e tavak nagyobb része nem létezett. Nem volt meg a tó, a hegy keleti végénél, mely 1851- ben csak annyi hideg réteggel bírt, mennyin a test fejül ovakodva leheghetett, úgy, hogy a forróságtól kezeinket sem tudtuk lebocsátani, igen sós vala, s alján pamutlágy iszap” (Kovári, 1853). A Jordán- tó helyét pár év múlva dúsfüvu rét borította, melyet a helybéliek Fórika kaszálójának neveztek. A polje alján a ponor eldugulásával megjeleno tó és a kidugulásakor keletkezo rét idoszakos váltakozását is Kovári írja le eloször: „ Hol az idén kaszáló van a jövoben talán sóstó leend s pár év múlva berágja magát a sóhegy gyomrába, lecsapódik, lefoly a völgy patakába s ismét kaszállót hagy maga után ”. 1852- tol huszonhárom éven keresztül, a Medve- tó kialakulásáig, nem volt heliotermikus tava Szovátának. Az érdeklodés Szovatafürdo iránt megcsappant és a hajdani kedvelt fürdohely az ismeretlenség homályába süllyedt. Jellemzo erre a tényre, hogy az 1853 május 20- án itt átutazó Jókai Mórnak, már nem is tartották érdemesnek Szovátát bemutatni a helyi kisérok. A mai Medve- tó helyén lévo egykori Jordán- tó pusztulása után a Koröstoplica- patak újból a szabaddá vált ponorba eltuno búvópatakká lett. A Sóárokban való elotörésének helyén egy új tó jött létre, a sekély Fehér- tó. Ebben a tóban és a Sóárokban lefolyó sósvizu patak medrébe kapával vájt gödrökben fürödtek a gyógyulni vágyók. Ekkor a szovátai fürdoélet mélypontján lép színre Veress József tehetos szovátai gazdálkodó, kit méltán tekinthetünk a modern Szovátafürdo megalapítójának. Veress József 1817- ben született az udvarhelyszéki Bögözön. Szovátára nosült Gub lányt véve feleségül. A szorgalmas és tehetséges gazda 50 éves korára Szováta egyik leggazdagabb emberévé vált. Földterületei, a mai Illyésmezoi utcában és a sós források elobukkanás helyein, a Géra környékén voltak. Fürdoalapítói munkája 1860- ban kezdodött. Cölöpgáttal próbálta növelni a Fehér- tó mélységét. A tó partjára kezdetleges fürdoépületeket is emelt. A Fehér- tó partjára épült kezdetleges fürdo nyaranta Szovátára vonzotta a környék jeles embereit, így a makfalvi Dósa Dániel írót, jeles erdélyi politikust, Marosvásárhely országgyulés képviselojét, a torboszlói Bereczki Sándort, '48- as honvédtisztet, a Nyárádszentbenedeken lakó Vályi Pál esperest. A szuk, nehezen megközelítheto árnyékos Sóárokban levo Fehér- tói fürdo a ponorból elobukkanó jéghideg vizével nemigen nyerhette el a környék tehetosebb embereinek teljes tetszését. Agyagási Károly visszaemlékezései szerint, Dósa Dánielnek volt az ötlete a Géra felépítése. O szólította fel Veress Józsefet egy kis telep létesítésére. Hogy kellotájékozottságot szerezzen Veress, Dósa Dániel elvitte magával a közel fekvo Korond fürdore, hogy az ottani építkezéseket megtekintve annak mintájára építkezzék. Így létesítette Veress a most meglévo alsó fürdojét 10 lakószobával. A lakószobákon hátol eso térségekre a vendégek számára konyhákat is építettek. A sóhegyekrol leáramló sós patakok vizét egy helyre összegyujtötte ls a most is fennálló, úgynevezett „Ketrec”-be a napon felmelegedo sós vizet csatornákon eresztették be, ahol kereken más alkalmas vetkozo fülkéket építettek, melynek vizét dús sóstartalmánál fogva Gérának hívtak. Veress József fürdojét Erdély egyik legismertebb, legnépszerubb fürdojének számító Korond fürdo mintájára építette. Viszont ekkor, Magyarország elso világháború elotti, mindmáig páratlan gazdasági fellend-lésének idoszakában, a nagy múltú Korond- fürdo berendezései a kor új, modern fürdoihez viszonyítva már igen kezdetlegesnek számítottak. Ugyanilyen kezdetleges, szuk fürdonek írja le a késobbi bovítések elotti Gérát is a korabeli sajtó: „Szováta vidéki fürdohely. Rendes látogatói a közbirtokos nemesség, a városi tehetosebb és jobbmódú muvelt kereskedok, iparosok... papok, tanítók, hivatalnok és néhány távolabbi vendég... Mert hát mibol is áll a sósfürdo? Két szoba egy- egy pici káddal vizet óhajtók számára. Aztán egy medence, mely 6- 7 négyzettol, mélysége 4 láb, s ebben a sósvíz felfogva s a 2- 3 csatornán ömlo deszkafallal elválasztva. Egyik részében a férfiak, másik részében a nok, 10- 10 öltözo fülkével” (Szováta, 1998). A Géra- fürdo, a sóorök által szigorúan orzött szovátai Sóhegy tiltott részén kívül volt, így nem volt szükség engedélyrea sósvizeknek fürdésre való használatához. 1875- ben eldugult a Fehér- tavat tápláló ponor, s megkezdodött a Medve- tó kialakulási folyamata. A ponor eldugulása után elapadt a Fehér- tavat tápláló búvópatak is. A vízutánpótlást vesztett tó eliszaposodott. A Fehér- tó pusztulása után, 1876 nyarára, Veress József bevonja fürdovállalkozási körébe a Fekete- tavat. Ehhez viszont már szükséges volt a sós vizu fürdo hivatalaos engedélyeztetése. A magyar királyi pénzügyminisztérium meg is adt az engedélyt avval a kikötéssel, hogy a sósvíz használatáért pénzt nem szedhet, viszont csekély díjat számíthat fel a fürdoberendezések használatáért. Veress kiépíti, és lekövezteti a Géra- fürdo és a Veress fürdo közötti kocsiutat, fürdokabinokat épít a Fekete- tó Észak-Nyugati partjára. Tovább bovíti a Géra- fürdot is, nyolcra növelve a kádfürdok számát. Pár éven belül a Veress alapította szováta- fürdo, Marosszék legnépszerubb fürdojévé válik. Az 1878 nyarán Szovátán nyaraló fürdovendégek érc emléktáblát állítottak a Géra- fürdo elotti kisparkba a fürdoalapító tiszteletére. Felirata: „SZOVÁTAI VERESS JÓZSEFNEK E FÜRDO ALAPíTÓJÁNAK A SZENVEDO EMBERISÉG ÉRDEKÉBEN TETT ÁLDOZAT KÉSZSÉGÉÉRT ÁLLíTATOTT EZ ÉRCZLAP AZ 1878- IK ÉVI FÜRDOVENDÉGEK ÁLTAL 1878 AUGUSZTUS 20- ÁN”

Mogyorósi-tó

Szováta fürdotelep épületei jórészt a Géra- fürdo körül helyezkedtek el. A mai közüzemek helyén volt a Fürdoigazgatóság épülete, gyönyöru park közepén. A mai Eminescu utca alsó szakasza és a belole kiinduló utcák régebbi házai építészeti jellegzetességeibol ma is jól látszik, hogy eredetileg fürdovilláknak épültek. A századvégre felépülnek Szovátafürdo elso szállodái is. A mai Eminescu utca sarkán állott a híres Petofi- szálló, vele szemben a Rákóczi- szálló. Fürdovillák épültek a Fekete- tó körül is, s ide épültek a századforduló elott a Szent- István és a Bercsényi- szálló. Veress József fürdotulajdonosként hatalmas vagyonra tett szert. 1870- tol a református prezsbitérium fogondnokává választják, mely tisztességet közel húsz éven át, halaláláig visel. Halála elott három nappal, 1889 március 5- én hatalmas vagyonát, Szovátafürdot, földbirtokait, erdeit a református egyházra hagyta. Felesége, gyermekei, kik még a cslaádi házat is elveszítették nem nyugodtak bele a végrendeletbe. Többéves per kezdodött a Veress család és a szovátai református egyház között. A per nemcsak a vagyon egy részét, hanem a fürdo fenntartására fordítandó pénzeket is elvitte. A leromlott állípotú Géra- fürdot, a Felsoszovátai fürdot alapító, Sófalvi Illyés Lajos vásárolta meg 1902- ben a református egyháztól, és alakította ki ezzel az egységes Szovátafürdot. Szováta világhírneve egy másik tónak köszönheto. Érdekes módon, a nyárról- nyárra egyre melegebbé váló Medve- tó csak a születése után több, mint két évtizeddel kerül a figyelem közzéppontjába. Sófalvi Illyés Lajos ismeri fel elsonek az új tóban rejlo gazdasági lehetoségeket. 1894- ben villát épít a tó partjára és megszerzi a kizárólagos használati jogot maga és családja számára, majd a minisztériumhoz fordul fürdoengedélyért. A Medve- tó hamarosan a tudományos világ érdeklodésének a középpontjába kerül. Telekdi Róth Lajos fobányatanácsos, fogeológus 1898. szeptember 20 és október 22 között foglalkozott Szováta titokzatos tavával. Kizárta a tóban levo hoforrások lehetoségét, viszont a haliotermia jelenségére O sem tudott magyarázatot adni. Kalecsinszki Sándor fovegyész 1898 és 1901 nyarán végzett kutatásokat Szovátán, s sikerült magyarázatot találnia a heliotermia jelenségére. Ezel kapcsolatos dolgozatát 1901. október 21- én olvasta fel a Magyar Tudományos Akadémia ülésén. Illyés Lajos tovább építette, szépítette fürdojét, megalapítva a Medve- tóra támaszkodó Felso- Szovátafürdot, a Géra- fürdot és a Fekete- tavat magába foglaló Alsó- Szovátafürdo vetélytársát. Az Alsó- és Felso Fürdo versengése igen egyoldalúnak bizonyult. A több év pereskedéssel igen leromlott elhanyagolt állapotba került Géra, nem sokáig tarthatta meg vendégeit a csodás híru új tóval szemben. A látogatóit vesztett Géra- fürdo elavult épületeit már nem volt mibol felújítani. Veszteséges fürdojét a református egyház 1902- ben eladja Illyés Lajosnak, ki ezzel létrehozhatja az egységes Szovátafürdot. A nyaranta akár 80 ºC- t is eléro égetoen forró tóban kezdetben a nyíltvízi fürdés lehetetlen volt. A tó partján úszodaszeru berendezést építettek, ami állt három deszka kosárból, amiket 40 cm- re engedtek le a tó vizébe. A nyílt fürdozést kedvelo bátor embereknek rendelkezésére állt a Mogyorósi- tó. Az 1905- 1914 közötti idoszakban Szovátafürdo Magyarország egyik legismertebb, legnépszerubb fürdojének számított. Nyaranta itt találkozott a magyar kulturális élet számos jeles képviseloje: Jászai Mari szinészno 1905 és 1907 között töltötte a fürdoszezont és az oszi hónapokat Szovátán. Az elso világháború kitörésének hírére kiürült a fürdo, 1916 oszén a Szováta fölötti Bekecs- teto körüli súlyos csaták elott és után a fürdotelepre beszállásolt katonák nagy károkat okoztak az épületekben. Ekkor ég le a Béldy- villa, Fovárosi étterem, Illyés Lajosnak a Medve- tó partján opült fürdoháza és szállodája.

<<<Vissza a főoldalra