Földrajzi elhelyezkedés * Földtani felépítés * Szováta város * Szovátafürdő kialakulása * Szováta az I. világháború után * Szováta a II. világháború után * Legendák * Jelenlegi felszintalakító folyamatok * Teszt * Természeti kincsek * Éghajlati adottságok * Medve-tó * Mogyorosi-tó * Fekete-tó *Tavak* Földtani és vizföldrajzi viszonyok * Növény és állatvilág

Természeti kincsek

„Kis hazánkat”, vidékünket a Teremto bokezuen megajándékozta természeti kincsekkel. A sóvidéki emberek sokféle ásványt, kozetet, „követ” ismernek és nem egynek a felhasználása szorosan kötodik a mindennapi életükhöz. Egy részét építokonek használják, a sót elsosorban biológiai célokra.

A népi ismeretanyag e téren is rendkívül gazdag. A „köveket” sokféleképpen csoportosítják, különféle szempontok szerint különböztetik meg egymástól és nevezik el; egyeseket színük, másokat formájuk, megint másokat felhasználásuk, vagy elofordulási helyük szerint, esetleg fizikai- kémiai tulajdonságaik alapján. A sokféle név között nehéz eligazodni, rendszert teremteni, annál is inkább, mivel egy- egy kozetet többféle névvel is illetnek, de megtörténik, hogy ugyanaz a név többféle kozetet is jelöl.

Az alábbiakban a Szovátán legjobban ismert és felhasznált ásványi kincsektudományos csoportosítása következik, nagyjából földtani csoportosítás szerint.

•  Andezit (kendermagas ko, koszikla, sziklako)

A Kárpát- medence leggyakoribb vulkáni kozete a Keleti- Kárpátok belso, vulkanikus vonulatának, így a fölöttünk emelekedo Görgényi- havasoknak a felépítésében vesz részt.

Kiömlési kozet, a felszínre tört lávából keletkezett. Az andezit több ásvány társulásából jött létre, színe szürke, vagy fekete, jól megmunkálható, kituno építoko.

Szovátán különbözo nagyságú és különleges formájú koszikla található, melyek mindenikét érdekes névre keresztelték: Asztalko, Pakulárko, Cserepesko, stb.

A Cserepesko 1519 m, páratlanul szép 600 m széles és 100- 120 m magas sziklaomlása volt. A cserepeskoi andezit jól hasadó, szépen töro, kékesszürkés színu, igazi „kendermagos ko”, amit szépsége és kedvezo tulajdonságai miatt külföldön is szeretnek.

Az andezitet sokféleképpen nevezik, így például: gránitko, bazaltko, kobányaiko, hegyiko, keménko, vasko, cserepeskoi ko, de akadnak, bár kevesen, akik igazi nevén ismerik.

2. Andezittufa (likasko, kézmosóko)

Az andezit törmelékes szerkezetu változata. Érdes felszínu, lávából, hamuból jött létre. Színe szürke, rózsaszín vagy vörösesbarna. Az andezittufa, akárcsak a só, higrosztópos, a levego nedvességét magába szívja és ilyenkor sötétebb színuvé válik.

3. Kavics (kövecs, prizsmako, betonkavics)

Alma , dió, mogyoró nagyságú, homokkal vegyült törmelékes üledékes kozet. A patakok medrébol termelik ki.

4. Homok (fövény, föveny)

A sárga homok több helyen is elofordul, ahonnan kitermelik például: Zoltánteto, Felsoszakadát.

5. Homokko (lágyko, porlóko, porzóko, puhako)

Össecementálódott törmelékes, üledékes kozet, szántások alkalmával fordulnak ki a földbol: „... szép formájú, sárga színu kövek, de nem erost van mit csinálni vélle”.

6. Iszap (iszop)

Tavak, mocsarak vizének aljára lerakódott finom tapadós, pépes üledék. A szovátai sóstavakban nagy mennyiségu gyógyiszap képzodött, amelyet reumás, ízületi és noi betegségek kezelésére használják. A Fekete- tóban kétféle iszap található; mikroorganizmusok biokémiai folyamatainak eredményeként kialakult fekete, és agyaglerakodásokból keletkezett vastartalmú szürke iszap. Mindketto gyógyászati célra kituno. A fürdovendégek nagy eloszeretettel használják, kenik magukra a Vörös- és a Zöld- tóiszapját, míg a szovátaiak a Rigó- tóét kedvelik.

7. Halit (kosó, só)

A Sóvidék nagy kincse, névadója. „A Székelyföld gyöngyfehér izzadsága”.

A szovátai sóstavak, sóhegyek messze földön híresek. A nemzetközileg is jegyzett szovátai fürdo létét a sónak köszönheti. A szovátai sósvíz és iszap, a parajdi sós melegvíz sokezer embernek nyújt gyógyulást, a festoi szépségu tavak üdülést, pihenést.

Szovátán a 2,3 hosszú és 1,7 km széles Sóközén hatalmas tömzsökben fordul elo a só.

<<<Vissza a főoldalra