Csillagtúrák:

 

 

 


 

 

Gyilkos-tó

A Gyilkos-tó ( románul Lacul Rosu , régi nevén: Veres-tó ) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben , Hargita megye észak-keleti részén. 1837 -ben keletkezett egy közeli hegyrol lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülotelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik. Régen Vörös-tó, Veresko-tó onnan ered, hogy a Veresko-patak vasokkeres hordaléka sokszor rozsdavörösre színezi a tó vízét. A tó 1837-ben hegycsuszamlással keletkezett, amikor a sziklaomlás elzárta a Békás- és a Veresko-patak útját. A tó 983 m magasan fekszik,legnagyobb mélysége 10 m. A tavat 1000 m feletti sziklacsúcsok övezik.

Erdély egyik legszebb tava, Székelyföld egyik legismertebb és leglátogatottabb természeti ritkasága, torlasztava. A tó egyedisége a víz alá került fenyoerdo maradványa. Jelentoségét növeli, hogy közelben látható a másik természeti ritkaság és nevezetesség, a Békás-szoros.

Legendája

Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelott Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvébol a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendot vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvore nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány huségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétol. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyöru lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eso, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sot meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levo hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap elso aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Veresko-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat.

A torlasztó méretei

(1955. évi adatok, A. Nastase, I. Pisota mérései): Tengerszint feletti magassága 983 m, kerülete 3090 m, felülete 12,6 hektár, víztömege 680.000 köbméter, közepes mélysége 5,4 méter, legnagyobb mélysége 10,5 méter (a kifolyás közelében, felesleges vizét a Békás-patak vezeti le), hosszanti tengelye 1 km, kis tengelye (nyugati ág) 442 méter, átlagos szélessége 100 méter, feltöltött területe 126.720 négyzetméter, 10.000 négyzetméternyi felületet növényzet borít. A tó feltöltodése, lassú, de folyamatos. I. Bojoi (1967) számításai szerint 130 év alatt 480.000 köbméter hordalék rakódott le a tóban, ami a tó tömegének mintegy 40%-os csökkenését eredményezte. A Hagymás és a Veresko patakának völgyében épített gátak (1960-ban illetve 1962-ben épültek) szerepe a felszíni vizek szállította hordalékok felfogása, leülepítése. Nagyobb esozésekkor így is a Veresko-patak vasokkeres hordaléka rozsdás-vörösre színezi a tó vizét. Nyáron a tó vize felmelegszik 22 C°-ra, télen jégpáncél borítja. A tó foága 1890-ben közel 1300 m volt, napjainkban alig 950 m. Petre Gâstescu limnológus számításai szerint kb. 2080-ra várható a Gyilkos-tó teljes feltöltodése. A tóban a tavi pisztráng (népiesen pér) és sebes pisztráng és a rákok sokasága él. A Gyilkos-tó L-alakú (a rövidebb rész a Cohárd-patak völgyébe nyúlik). A Likas-patak völgyében pisztráng-tenyészet van. A Gyilkostóhoz vezeto utat 1912-ben kezdték építeni a Békény lokán felfelé.

 

A tó környezetének infrastruktúrája még kiépítésre szorul. A kissé kedvezotlen megközelítési út ellenére a Gyilkostó és a Békás-szoros mindenképpen felveendo egy erdélyországi utazás célpontjai közé!

 

 

 

 

 

Üzenet a szerkesztőnek:lacafarkas@yahoo.com